Szent Margit legendja
A Margitsziget hatalmas fi alatt egy kolostor romjai bjnak meg. Az, amely egykor Margitnak, IV Bla rpd hzi kirlyunk lnynak a lakhelye, illetve kolostora volt. A XIII szzad kzepn a tatrok betrtek orszgunkba, s szrny puszttst vgeztek. Bla s felesge megfogadta: ha megszabadulnak a tatroktl, szletend gyermekket Istennek ajnljk fel. Lss csodt, Bels-zsiban meghalt a nagykn, gy Batu Knnak haza kellett trnie. IV. Bla betartotta fogadalmt: Mikor lnya, Margit, hromves lett, tadta a veszprmi domonkos nvreknek. Ksbb pedig kolostort ptetett lnya szmra a Nyulak szigetn, azaz a mai Margitszigeten. Margit itt tett fogadalmat 1254-ben. A fiatal lny egyedl krisztusnak lt: apja ktszer is megprblta rbeszlni, hogy lpjen ki a rendbl, s menjen frjhez – mindkt hzassg rendkvl elnys lett volna politikailag – de Margit kereken elutastotta apja krst. Rvid lete sorn – huszonnyolc vesen halt meg- soha nem viselkedett kirlylnyknt, s azt sem hagyta, hogy a tbbiek ekknt bnjanak vele. Az apjtl kapott ajndkokat sztosztotta a szegnyek kztt. Takartott, betegeket polt, rnykszket pucolt, vizet hordott – mindezt vgtelen rmmel s odaadssal. Elre ltott bizonyos dolgokat – rvizet, apja gyztes csatit, - s szmos menthetetlennek tn beteget gygytott meg miutn eltemettk, koporsjbl sokig des, varzslatos illat radt. |